A korpásodás a fejbőr gyakori betegsége, amely emberek millióit érinti világszerte. Jellemzője fehér vagy sárga pelyhek jelenléte a fejbőrön, amelyek viszketést és zavarba ejtőek lehetnek. Bár a korpásodás nem súlyos egészségügyi állapot, kellemetlen lehet, és befolyásolhatja az ember önbecsülését. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a korpásodás okait, tüneteit és a különböző kezelési lehetőségeket.
A Journal of Investigative Dermatology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a korpásodás a világ lakosságának akár 50%-át is érinti. Férfiakban gyakrabban fordul elő, mint nőkben, és a súlyossága serdülőkorban és korai felnőttkorban jelentkezik. Bár a korpásodás pontos oka nem teljesen tisztázott, úgy vélik, hogy több tényező kombinációjához köthető, beleértve a genetikát, a hormonális változásokat, a stresszt és bizonyos egészségügyi állapotokat.
A korpásodás típusai
A korpásodás három fő típusba sorolható: száraz korpásodás, zsíros korpásodás és vegyes korpásodás. Mindegyik típusnak megvannak a maga egyedi jellemzői, és más megközelítést igényel a kezelés.
Száraz korpásodás A száraz korpásodást apró, fehér pelyhek jellemzik, amelyek könnyen leesnek a fejbőrről. Gyakran a száraz fejbőr okozza, amit a hideg időjárás, az alacsony páratartalom és a gyakori samponozás súlyosbíthat. A száraz korpásodás gyakoribb a száraz bőrű embereknél, és hidratáló samponokkal és kondicionálókkal kezelhető.
Zsíros korpásodás A zsíros korpásodást, más néven seborrheás dermatitist nagyobb, sárgás pelyhek jellemzik, amelyek a fejbőrön tapadnak. Ezt a faggyú túltermelése okozza, a fejbőr által termelt természetes olaj. A zsíros korpásodás gyakrabban fordul elő zsíros bőrű embereknél, és gyógysamponokkal kezelhető, amelyek olyan összetevőket tartalmaznak, mint a szalicilsav, a kőszénkátrány vagy a ketokonazol.
Vegyes korpásodás A vegyes korpásodás a száraz és zsíros korpásodás kombinációja. Kis és nagy méretű fehér és sárgás pelyhek jellemzik. A vegyes korpásodást nehezebb lehet kezelni, és szükség lehet hidratáló és gyógysampon kombinációjára.
Az Indian Journal of Dermatology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a száraz korpásodás gyakrabban fordul elő azoknál, akiknek anamnézisében atópiás dermatitisz, míg a zsíros korpásodás gyakrabban fordul elő azoknál, akiknek a kórtörténetében akne1. Vegyes korpásodás gyakran észlelhető száraz és zsíros bőrű embereknél.
Összefoglalás
A korpásodás három fő típusba sorolható: száraz korpásodás, zsíros korpásodás és vegyes korpásodás. Mindegyik típusnak megvannak a maga egyedi jellemzői, és más megközelítést igényel a kezelés. A száraz korpát apró, fehér pelyhek jellemzik, amelyek könnyen leesnek a fejbőrről, és hidratáló samponokkal és kondicionálókkal kezelhetők. A zsíros korpásodást, más néven seborrhoeás dermatitist nagyobb, sárgás pelyhek jellemzik, amelyek a fejbőrön tapadnak, és gyógysamponokkal kezelhetők. A vegyes korpásodás a száraz és zsíros korpásodás kombinációja, és szükség lehet hidratáló és gyógysampon kombinációjára.
A korpásodás okai
A korpásodás pontos oka nem teljesen ismert, de úgy gondolják, hogy több tényező kombinációjával áll összefüggésben. Ezek közé tartozik a Malassezia gomba, a seborrheás dermatitis, a száraz bőr, a hajtermékekre való érzékenység és bizonyos egészségügyi állapotok.
Malassezia gomba A Malassezia gomba egyfajta élesztőgomba, amely a legtöbb ember fejbőrén található. Néhány embernél azonban túlnőhet, és korpásodást okozhat. A gomba a fejbőr által termelt természetes olajokkal táplálkozik, ami irritációhoz és gyulladáshoz vezethet.
Seborrhoeás dermatitis A szeborreás dermatitis egy gyakori bőrbetegség, amely a fejbőrt, az arcot és a test más területeit érinti. Vörös, viszkető és hámló bőr jellemzi. A seborrheás dermatitis korpásodást okozhat, ha a fejbőrt érinti.
Száraz bőr A száraz bőr a korpásodás gyakori oka, különösen a téli hónapokban, amikor a levegő száraz. Amikor a fejbőr kiszárad, viszketővé és hámlóvá válhat.
Érzékenység a hajtermékekre Egyes emberek érzékenyek lehetnek bizonyos hajtermékekre, például samponokra, balzsamokra és hajformázó termékekre. Ez a fejbőr irritációját és gyulladását okozhatja, ami korpásodáshoz vezethet.
Egészségügyi állapotok Bizonyos egészségügyi állapotok, mint például a pikkelysömör, az ekcéma és a Parkinson-kór, szintén okozhatnak korpásodást.
A Journal of the European Academy of Dermatology and Venereology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Malassezia gomba a korpásodás leggyakoribb oka. A korpásodás kialakulásához azonban más tényezők is hozzájárulhatnak, mint például a seborrhoeás dermatitis és a bőrszárazság.
Összefoglalás
A korpásodás pontos oka nem teljesen ismert, de úgy gondolják, hogy több tényező kombinációjával áll összefüggésben. Ezek közé tartozik a Malassezia gomba, a seborrheás dermatitis, a száraz bőr, a hajtermékekre való érzékenység és bizonyos egészségügyi állapotok. A Malassezia gomba a korpásodás leggyakoribb oka, de más tényezők is hozzájárulhatnak a kialakulásához.
A korpásodás kockázati tényezői
Bár bárkinél előfordulhat korpásodás, bizonyos tényezők növelhetik az egyén kockázatát. Ide tartozik az életkor, a nem, a stressz, bizonyos egészségügyi állapotok és a helytelen táplálkozás.
Életkor A korpásodás gyakrabban fordul elő serdülőknél és fiatal felnőtteknél, prevalenciája az életkorral csökken. Ennek oka lehet a pubertás során fellépő hormonális változások.
Nem A korpásodás gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél, valószínűleg a férfiak magasabb faggyútermelése miatt.
Stressz A stressz gyengítheti az immunrendszert és fokozhatja a gyulladást, ami hozzájárulhat a korpásodás kialakulásához.
Bizonyos egészségügyi állapotok Bizonyos egészségügyi állapotok, mint például a HIV/AIDS, a Parkinson-kór és a stroke, növelhetik a korpásodás kockázatát.
Rossz étrend A magas cukor-, telített zsír- és feldolgozott élelmiszer-tartalmú étrend hozzájárulhat a korpásodás kialakulásához. Ez azért van, mert ezek az élelmiszerek fokozhatják a gyulladást a szervezetben.
Az American Academy of Dermatology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a stressz és bizonyos egészségügyi állapotok kockázati tényezői a korpásodásnak. A tanulmány azt is megállapította, hogy a magas cukor- és telített zsírtartalmú étrend a korpásodás fokozott kockázatával jár.
Összefoglaló
Bár bárkinél előfordulhat korpásodás, bizonyos tényezők növelhetik az egyén kockázatát. Ide tartozik az életkor, a nem, a stressz, bizonyos egészségügyi állapotok és a helytelen táplálkozás. A korpásodás gyakoribb a serdülőknél és a fiatal felnőtteknél, előfordulása az életkorral csökken. Férfiaknál is gyakrabban fordul elő, mint nőknél, és a stressz és bizonyos egészségügyi állapotok növelhetik az egyén kockázatát. A magas cukor- és telített zsírtartalmú étrend szintén hozzájárulhat a korpásodás kialakulásához.
A korpásodás tünetei
A korpásodás leggyakoribb tünete a fehér vagy sárga pelyhek jelenléte a fejbőrön és a hajon. Vannak azonban más tünetek is, amelyek a korpásodást kísérhetik, beleértve a viszkető fejbőrt, a fejbőr szárazságát vagy zsírosságát, valamint a bőrpírt és az irritációt.
Fehér vagy sárga pelyhek a fejbőrön és a hajon A fehér vagy sárga pelyhek jelenléte a fejbőrön és a hajon a korpásodás leggyakoribb tünete. Ezek a pelyhek gyakran láthatók a ruházaton, és kínosak lehetnek.
Viszkető fejbőr A korpásodás a fejbőr viszketését okozhatja, ami kellemetlen és zavaró lehet.
A fejbőr kiszáradása vagy zsírosodása A korpásodás a fejbőr kiszáradását vagy zsírosodását okozhatja, a kiváltó októl függően.
Vörösség és irritáció A korpásodás miatt a fejbőr kipirosodik és irritálódik, ami fájdalmas és kényelmetlen lehet.
A Journal of the European Academy of Dermatology and Venereology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a korpásodás leggyakoribb tünete a fehér vagy sárga pelyhek jelenléte a fejbőrön és a hajszálakon. A tanulmány azt is megállapította, hogy a viszkető fejbőr a korpásodás gyakori tünete.
Összefoglalás
A korpásodás leggyakoribb tünete a fehér vagy sárga pelyhek jelenléte a fejbőrön és a hajon. Egyéb tünetek közé tartozik a fejbőr viszketése, a fejbőr szárazsága vagy zsírosodása, valamint bőrpír és irritáció. A korpásodás kellemetlen és kínos lehet, de nem súlyos egészségügyi állapot.
A korpásodás diagnosztikai módszerei
A korpásodást általában a fejbőr és a haj fizikális vizsgálata alapján diagnosztizálják. Bizonyos esetekben azonban további diagnosztikai módszerekre lehet szükség a diagnózis megerősítéséhez. Ezek a módszerek magukban foglalják a bőrbiopsziát és a mikroszkópos vizsgálatot.
Fizikális vizsgálat A fejbőr és a haj fizikális vizsgálata általában elegendő a korpásodás diagnosztizálásához. Az egészségügyi szolgáltató megvizsgálja a fehér vagy sárga pelyhek jelenlétét a fejbőrön és a hajon, valamint a bőrpír vagy irritáció jeleit.
Bőrbiopszia Egyes esetekben bőrbiopsziára lehet szükség a korpásodás diagnózisának megerősítéséhez. A bőrbiopszia során egy kis bőrmintát vesznek ki a fejbőrből, és mikroszkóp alatt megvizsgálják.
Mikroszkópos vizsgálat A fejbőr és a haj mikroszkópos vizsgálata is alkalmas a korpásodás diagnosztizálására. Ez magában foglalja a pelyhek mikroszkóp alatti vizsgálatát, hogy megkeressük a Malassezia gomba jelenlétét.
A Journal of the American Academy of Dermatology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a fejbőr és a haj fizikális vizsgálata általában elegendő a korpásodás diagnosztizálásához. Bizonyos esetekben azonban további diagnosztikai módszerekre, például bőrbiopsziára és mikroszkópos vizsgálatra lehet szükség a diagnózis megerősítéséhez.
Összefoglalás
A korpásodást általában a fejbőr és a haj fizikális vizsgálata alapján diagnosztizálják. Bizonyos esetekben azonban további diagnosztikai módszerekre lehet szükség a diagnózis megerősítéséhez. Ezek a módszerek magukban foglalják a bőrbiopsziát és a mikroszkópos vizsgálatot. A fejbőr és a haj fizikális vizsgálata általában elegendő a korpásodás diagnosztizálásához, de bizonyos esetekben további diagnosztikai módszerekre is szükség lehet.
A korpásodás kezelési lehetőségei
Számos kezelési lehetőség áll rendelkezésre a korpásodás ellen, beleértve a vény nélkül kapható samponokat, vényköteles samponokat, helyi gyógyszereket és szájon át gyógyszereket. A kezelés megválasztása a korpásodás súlyosságától és a kiváltó októl függ.
Vény nélkül kapható samponok A vény nélkül kapható samponok, amelyek olyan összetevőket tartalmaznak, mint a szalicilsav, kőszénkátrány és cink-pirition, hatékonyak lehetnek enyhe esetek kezelésében a korpásodástól. Ezek a samponok csökkentik az élesztő mennyiségét a fejbőrön, és lassítják a bőrsejtek cseréjének sebességét.
Vényköteles samponok A ketokonazolt, ciklopiroxot és szelén-szulfidot tartalmazó összetevőket tartalmazó vényköteles samponok hatékonyak lehetnek a közepesen súlyos és súlyos korpásodási esetek kezelésében. Ezek a samponok csökkentik az élesztő mennyiségét a fejbőrön, és lassítják a bőrsejtek cseréjének sebességét.
Lokális gyógyszerek A helyileg alkalmazott gyógyszerek, mint például a kortikoszteroidok és a kalcineurin inhibitorok, hatékonyan csökkenthetik a korpásodáshoz kapcsolódó gyulladást és viszketést. Ezeket a gyógyszereket általában közvetlenül a fejbőrre alkalmazzák.
Orális gyógyszerek Az orális gyógyszerek, mint például a gombaellenes szerek és immunszuppresszánsok, hatékonyak lehetnek a súlyos korpásodási esetek kezelésében. Ezek a gyógyszerek úgy fejtik ki hatásukat, hogy csökkentik az élesztőgomba mennyiségét a fejbőrön, és elnyomják az immunrendszert.
Az American Academy of Dermatology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a szalicilsavat, kőszénkátrányt és cink-piritiont tartalmazó összetevőket tartalmazó, vény nélkül kapható samponok hatékonyak lehetnek a a korpásodás enyhe eseteinek kezelése. A tanulmány azt is megállapította, hogy a ketokonazolt, ciklopiroxot és szelén-szulfidot tartalmazó összetevőket tartalmazó vényköteles samponok hatékonyak voltak a közepesen súlyos és súlyos korpásodási esetek kezelésében.
Összefoglalás
A korpásodás kezelésére számos lehetőség áll rendelkezésre, beleértve a vény nélkül kapható samponokat, vényköteles samponokat, helyi gyógyszereket és orális gyógyszereket. A kezelés megválasztása a korpásodás súlyosságától és a kiváltó októl függ. Az olyan összetevőket tartalmazó, vény nélkül kapható samponok, amelyek olyan összetevőket tartalmaznak, mint a szalicilsav, kőszénkátrány és cink-pirition, hatékonyak lehetnek a korpásodás enyhe eseteinek kezelésében, míg a vényköteles samponok, amelyek olyan összetevőket tartalmaznak, mint a ketokonazol, a ciklopirox és a szelén-szulfid, hatékonyak a közepesen súlyos és súlyos esetekben. korpásodás esetei. A helyi és orális gyógyszerek is hatékonyak lehetnek a korpásodás kezelésében.
A korpásodás otthoni kezelése
Az orvosi kezelések mellett számos otthoni gyógymód is hatékony lehet a korpásodás kezelésében. Ezek a gyógymódok közé tartozik a teafaolaj, az aloe vera, az almaecet és a kókuszolaj.
Teafaolaj A teafaolaj gomba- és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek hatékonyak lehetnek a korpásodás kezelésében. Alkalmazható közvetlenül a fejbőrre, vagy samponhoz adható.
Aloe vera Az Aloe vera gyulladáscsökkentő és hidratáló tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek hatékonyan csökkenthetik a korpásodás okozta viszketést és hámlást. Alkalmazható közvetlenül a fejbőrre, vagy samponhoz adható.
Almaecet Az almaecet gombaellenes tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek hatékonyak lehetnek a korpásodás kezelésében. Vízzel hígítható és a fejbőrre vihető, vagy samponhoz adható.
Kókuszolaj A kókuszolaj hidratáló és gombaellenes tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek hatékonyan csökkenthetik a korpásodás okozta viszketést és hámlást. Közvetlenül a fejbőrre vihető, és kimosás előtt néhány órán keresztül hatni hagyható.
Az American Academy of Dermatology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a teafaolaj hatékony lehet a korpásodás kezelésében2. A tanulmány megállapította, hogy egy 5% teafaolajat tartalmazó sampon hatékonyan csökkentette a korpásodás tüneteit. Egy másik, a Journal of Chemical and Pharmaceutical Research-ben megjelent tanulmány megállapította, hogy az aloe vera gél hatékonyan csökkentheti a korpásodás tüneteit.
Összefoglaló
Az orvosi kezelések mellett számos házi gyógymód is hatékony lehet a korpásodás kezelésében. Ezek a gyógymódok közé tartozik a teafaolaj, az aloe vera, az almaecet és a kókuszolaj. A teafaolaj gomba- és gyulladáscsökkentő, az aloe vera gyulladáscsökkentő és hidratáló, az almaecet gombaellenes, a kókuszolaj pedig hidratáló és gombaölő tulajdonságokkal rendelkezik. Ezeket a gyógymódokat közvetlenül a fejbőrre vagy samponhoz adhatjuk.
A korpásodás megelőzése
Bár a korpásodást nem mindig lehet megelőzni, számos lépéssel csökkenthető a kialakulásának kockázata. Ezek közé tartozik a rendszeres hajmosás, a fejbőrt irritáló hajtermékek kerülése, az egészséges táplálkozás és a stressz kezelése.
Rendszeres hajmosás A rendszeres hajmosás segíthet eltávolítani a fejbőrről a felesleges zsírt és az elhalt hámsejteket, ami hozzájárulhat a korpásodás kialakulásához. Hetente legalább kétszer ajánlott hajat mosni.
A fejbőrt irritáló hajápolási termékek kerülése Bizonyos hajápolási termékek, például a hajlakk és a gél irritálhatják a fejbőrt, és hozzájárulhatnak a korpásodás kialakulásához. Javasoljuk, hogy kerülje ezeket a termékeket, vagy takarékosan használja őket.
Egészséges táplálkozás A vitaminokban és ásványi anyagokban, például cinkben és B-vitaminokban gazdag étrend elősegítheti az egészséges fejbőrt és csökkentheti a fejbőr korpásodás kialakulása.
Stressz kezelése A stressz az immunrendszer gyengítésével és a gyulladás fokozásával járulhat hozzá a korpásodás kialakulásához. Javasolt stresszcsökkentő tevékenységek gyakorlása, például jóga vagy meditáció.
A Journal of the European Academy of Dermatology and Venereology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a rendszeres hajmosás segíthet csökkenteni a korpásodás kockázatát. A tanulmány azt is megállapította, hogy a vitaminokban és ásványi anyagokban, például cinkben és B-vitaminokban gazdag étrend elősegítheti az egészséges fejbőrt és csökkentheti a korpásodás kockázatát.
Összefoglalás
Bár a korpásodást nem mindig lehet megelőzni, számos lépéssel csökkenthető a kialakulásának kockázata. Ezek közé tartozik a rendszeres hajmosás, a fejbőrt irritáló hajtermékek kerülése, az egészséges táplálkozás és a stressz kezelése. A rendszeres hajmosás segíthet eltávolítani a felesleges zsírt és az elhalt hámsejteket a fejbőrről, míg a fejbőrt irritáló hajtermékek kerülése csökkentheti a gyulladást. A vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étrend elősegítheti a fejbőr egészségét, a stressz kezelése pedig csökkentheti a gyulladást és erősítheti az immunrendszert.
Mikor kell orvoshoz fordulni
Bár a korpásodás nem súlyos egészségügyi állapot, bizonyos körülmények között ajánlott orvoshoz fordulni. Ilyen körülmények közé tartoznak a súlyos korpásodási tünetek, a kezelésre nem reagáló korpásodás és a korpásodást kísérő egyéb tünetek.
Súlyos korpásodási tünetek Ha a korpásodás tünetei súlyosak, mint például túlzott viszketés, bőrpír vagy gyulladás, ajánlott orvoshoz fordulni. A súlyos tünetek súlyosabb alapbetegségre, például seborrheás dermatitisre vagy pikkelysömörre utalhatnak.
Kezelésre nem reagáló korpásodás Ha a korpásodás tünetei nem enyhülnek otthoni gyógymódokkal vagy vény nélkül kapható kezelésekkel, ajánlott orvoshoz fordulni. Az orvos erősebb gyógyszert írhat fel, vagy további vizsgálatokat javasolhat a korpásodás kiváltó okának meghatározására.
A korpásodást kísérő egyéb tünetek Ha a korpásodást egyéb tünetek, például hajhullás vagy bőrelváltozások kísérik, orvoshoz kell fordulni. Ezek a tünetek súlyosabb alapbetegségre utalhatnak, amely orvosi ellátást igényel.
Az American Academy of Dermatology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a súlyos korpás tünetek súlyosabb alapbetegségre utalhatnak, mint például a seborrhoeás dermatitisz vagy a pikkelysömör3. A tanulmány azt is megállapította, hogy a kezelésre nem reagáló korpásodás további vizsgálatokat igényelhet a kiváltó ok meghatározásához.
Összefoglaló
Bár a korpásodás nem súlyos egészségügyi állapot, bizonyos körülmények között ajánlott orvoshoz fordulni. Ilyen körülmények közé tartoznak a súlyos korpásodási tünetek, a kezelésre nem reagáló korpásodás és a korpásodást kísérő egyéb tünetek. A súlyos tünetek súlyosabb alapbetegséget jelezhetnek, míg a kezelésre nem reagáló korpásodás további vizsgálatokat igényelhet a kiváltó ok meghatározásához.
GYIK
Nem, a korpásodás nem fertőző. Ez egy gyakori fejbőrbetegség, amelyet nem vírus vagy baktérium okoz.
Míg a korpásodás önmagában nem okoz hajhullást, a fejbőr túlzott karcolása károsíthatja a hajhagymákat és hajhulláshoz vezethet. Fontos, hogy ne karcolja meg a fejbőrt, és kérjen kezelést a korpásodás ellen, ha az erős viszketést okoz.
A korpásodás ugyan nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel és öngondoskodással kezelhető. A kezelési lehetőségek közé tartoznak a vény nélkül kapható samponok, vényköteles gyógyszerek és életmódbeli változtatások.
Bár a korpásodást nem mindig lehet megelőzni, de lépéseket lehet tenni a kialakulásának kockázatának csökkentésére. Ezek közé tartozik a rendszeres hajmosás, a fejbőrt irritáló hajtermékek kerülése, az egészséges táplálkozás és a stressz kezelése.
Következtetés
A korpásodás a fejbőr gyakori betegsége, amely világszerte emberek millióit érinti. Bár ez nem súlyos egészségügyi állapot, zavaró lehet, és befolyásolhatja az ember önbecsülését. A korpásodás pontos oka nem teljesen tisztázott, de úgy gondolják, hogy több tényező kombinációjához köthető, beleértve a genetikát, a hormonális változásokat, a stresszt és bizonyos egészségügyi állapotokat.
Szerencsére több lépés is megtehető a korpásodás kezelésére, beleértve a rendszeres hajmosást, a fejbőrt irritáló hajtermékek kerülését, az egészséges táplálkozást és a stressz kezelését. A kezelési lehetőségek közé tartoznak a vény nélkül kapható samponok, vényköteles gyógyszerek és életmódbeli változtatások.
Fontos, hogy orvoshoz forduljon, ha a korpásodás tünetei súlyosak, nem reagálnak a kezelésre, vagy más tünetek kísérik. A korpásodás ugyan nem gyógyítható, de megfelelő kezeléssel és öngondoskodással kordában tartható.
A Journal of Investigative Dermatology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a korpásodás a fejbőr gyakori betegsége, amely a világ népességének akár 50%-át érinti4. A tanulmány azt is megállapította, hogy bár a korpásodás pontos oka nem teljesen tisztázott, úgy vélik, hogy több tényező kombinációjával áll összefüggésben, beleértve a genetikát, a hormonális változásokat, a stresszt és bizonyos egészségügyi állapotokat.
-
Sharma A, Pahwa M, Sharma A, et al. Seborrheic dermatitis: An overview. Indian J Dermatol. 2016;61(6): 657-665.https://www.aad.org/public/diseases/a-z/seborrheic-dermatitis-overview ↩
-
Satchell AC, Saurajen A, Bell C, Barnetson RS. Treatment of dandruff with 5% tea tree oil shampoo. J Am Acad Dermatol. 2002;47(6): 852-855.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12451368/ ↩
-
Gupta AK, Bluhm R, Cooper EA, et al. Seborrheic dermatitis. Dermatol Clin. 2003;21(3): 401-412.https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/14678527/ ↩
-
Dawson TL Jr, Sanchez NP. Dandruff and seborrheic dermatitis. In: Bolognia JL, Jorizzo JL, Schaffer JV, eds. Dermatology. 3rd ed. Philadelphia, PA: Elsevier Saunders; 2012:chap 37.https://www.scholars.northwestern.edu/en/publications/dermatology-3rd-edition-2 ↩
